Réka azonban csak annyit mondott:– Akármi is, az biztos, hogy harcolni akar az életért.

Gergely naponta bejárt hozzá. Minden alkalommal leült a ketrec mellé, és figyelte, ahogy a kicsi egyre erősebb lesz.– Tudod, Bodri mentett meg téged – mondta neki egy este. – Neki köszönheted, hogy most itt lehetsz.

Ahogy múltak a napok, a rejtély lassan megoldódott. A központ egyik állatorvosa, dr. Török László, mikroszkóp alatt vizsgálta meg a kis állatot.– Nos, megvan a válasz – mondta mosolyogva. – Ez nem vadállat. Egy házinyúl kölyök.

– Egy nyuszi? – kérdezte hitetlenkedve Gergely. – De hát mit keresett az erdő közepén?– Valószínűleg valaki elhagyta az anyját, vagy kiszökött. Ilyen kicsi házinyulak a természetben nem maradnak életben.

A férfi bólintott. Valami szorította a torkát.– Szóval ha Bodri nem talál rá…– Akkor most nem élne – felelte Réka halkan.

Innentől kezdve Gergely és a kutya naponta meglátogatták a kis nyulat. A gondozók hamar elnevezték Csillagnak, mert fekete bundája a fényben apró ezüstszálként csillogott.

– Nézd, Gergely – szólt Réka egyik délután –, amikor először hoztad, azt hittem, nem éli túl az éjszakát. Most meg nézd meg, milyen eleven!– Talán szerencsés csillag alatt született – mosolygott a férfi.

És tényleg: Csillag napról napra erősödött, ugrándozott, és már Bodrit sem félt. A kutya türelmesen tűrte, ahogy a nyuszi a bundájába bújik.

Egy év telt el. Gergely gyakran gondolt arra a napra, amikor először meglátta az apró fekete csomót az avarban.De az igazi meglepetés csak ekkor várt rá.

Az igazság

Egy évvel később az állatmentő központ ünnepséget rendezett. Az alkalom különleges volt: éppen századik mentésüket ünnepelték. Réka meghívta Gergelyt és Bodrit is.

– Gyertek el, ti ketten vagytok a legjobb példája annak, miért érdemes küzdenünk minden életért – mondta.

Amikor megérkeztek, a központ kertje megtelt emberekkel. Gyerekek futkároztak, kutyák ugattak, és a karámokban békésen üldögéltek a megmentett állatok.

Réka a mikrofonhoz lépett:– Ma egy különleges történetet szeretnék felidézni. Egy évvel ezelőtt egy férfi és a kutyája rátaláltak egy apró, rejtélyes lényre az erdőben. Nem tudtuk, micsoda – csak azt, hogy élni akar. Ma ez a kis lény itt van velünk.

A tömeg csendben figyelt, amikor egy gondozó egy kis ketrecet hozott előre. Benne egy fekete, csillogó bundájú nyuszi ült – Csillag.Amint megpillantotta Gergelyt, a nyuszi orra megmozdult, fülei felálltak, és vidáman a ketrec rácsához ugrott.

– Hát te aztán emlékszel, mi? – nevetett Gergely, miközben megsimogatta.

Réka szeme megtelt könnyel.– Az élet néha egészen apró formában jön el hozzánk. De minden élet, bármilyen kicsi is, megérdemli a második esélyt.

A közönség tapsolt, de Gergely nem hallotta. Csak nézte a nyuszit, aki már nem volt törékeny, nem volt elveszett. És amikor lenézett, látta, hogy Bodri ott ül mellette, komolyan, szinte büszkén.

A férfi lehajolt, megsimogatta a kutyát.– Te tudtad, hogy mit találsz, igaz? – suttogta.

Az este lassan lehanyatlott, a nap utolsó sugarai aranyra festették az erdő szélét. Gergely ekkor értette meg igazán, miért történt mindez.Nem ő mentette meg Csillagot. Csillag mentette meg őt.Megtanította, hogy a legnagyobb csoda nem az, amikor egy életet megmentünk – hanem amikor újra megtanuljuk látni az élet szépségét.

Azóta, ha Gergely az erdőben jár, mindig megáll egy pillanatra ott, ahol a történet kezdődött.A fák fölött madarak röppennek, a szél susog, és a férfi tudja: valahol ott van az erdő szívében az a kis fekete nyuszi, aki emlékeztette arra, hogy az együttérzés az ember legmélyebb gyökere.

Néha a remény nem szavakban jön. Néha négy mancsán érkezik – és a fogai között hordozza az élet legapróbb csodáját.

A cikknek az eleje!