Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán beszélt arról, hogy 2026 elején elindul a 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági napelemes energiatárolós pályázat, amelynek célja a háztartási energiatárolás felfuttatása.
A programról kormányzati oldalon is megjelent tájékoztató: a Kormányinfón Gulyás Gergely jelentette be a konstrukciót és a keretösszeget.
A logika egyszerű: a napelem sokszor akkor termel a legtöbbet, amikor a fogyasztás alacsony (napközben), a csúcsigény pedig inkább késő délután–este jelentkezik. A tároló abban segít, hogy a megtermelt áramot „el lehessen spájzolni” néhány órára, és később felhasználni.
A bejelentések alapján a pályázatban háztartásonként 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető egy 10 kWh kapacitású energiatároló rendszerre.
A kormányzati kalkuláció szerint egy ilyen (10 kWh-s) rendszer teljes telepítési költsége nagyjából 3,2 millió forint, így a támogatás intenzitása megközelítheti a 80%-ot.
A 100 milliárdos keretből a sajtó számításai szerint nagyságrendileg több tízezer háztartás férhet bele (például a Portfolio kb. 40 ezer körüli nagyságrendet említ).
A program egyik kulcsfeltétele, hogy a pályázó
Ezt a kormányzati tájékoztató is rögzíti: a támogatás célzottan a napelemes (vagy napelemet vállaló) háztartások energiatároló beszerzését segíti.
Magyarul: ez nem „csak akkumulátoros” pályázat, hanem kifejezetten a napelemmel összekapcsolt otthoni energiatárolásról szól.
A miniszterelnöki videó szerint a pályázati felhívást január 15-én teszik közzé, a jelentkezéseket pedig februártól tervezik fogadni, és a cél a gyors elbírálás.
A hirado.hu cikke szintén azt írja, hogy a részletes felhívás január közepéig megjelenik, és február elejétől március közepe körül lehet pályázni.
A lényeg: a pontos részleteket a hivatalos felhívás fogja tartalmazni (milyen dokumentum kell, milyen műszaki minimumok lesznek, hogyan történik az elszámolás), de az időablak már most körvonalazódik.
A nyilvánosságra került információk alapján az elbírálásnál előnyt élvezhetnek bizonyos csoportok – például akik már kiestek vagy a következő években kiesnek a szaldó elszámolásból, illetve egyes hírek szerint az 5000 fő alatti településeken élők is előresorolást kaphatnak.
(Ezeket a feltételeket is érdemes majd a hivatalos kiírásban ellenőrizni.)
Az elmúlt években a napelemes kapacitás látványosan nőtt, ami önmagában jó hír, de a rendszer működésében új helyzeteket is hozott: a termelés időjárás- és napszakfüggő, miközben a háztartások fogyasztása nem mindig akkor jelentkezik, amikor a termelés csúcsra jár.
A kormányzati kommunikáció szerint a tároló arra ad megoldást, hogy a napközben megtermelt energia ne „vesszen el”, hanem a háztartás később is felhasználhassa – ezt Orbán Viktor is így magyarázta a videóban.
Egyszerű példával:
A 10 kWh sok háztartásnál néhány óra esti fogyasztását képes megtámogatni – a pontos érték attól függ, mennyi az esti terhelés (főzés, bojler, klíma, hőszivattyú, autótöltés), és mennyire okosan van beállítva a rendszer.
Fontos: a tároló nem varázspálca. Ha valaki egyszerre mindent ráküld (pl. sütő + bojler + autótöltés), gyorsan fogyhat a kapacitás. Viszont megfelelő tervezéssel és jó beállítással a napi rutinhoz nagyon szépen igazítható.