Elsírta magát a Kincsvadászokban Dr. Katona Szandra – egy festmény, ami mindent megváltoztatott

A Kincsvadászok legújabb adása nem a szokásos licitálós csörtékről szólt. Ezúttal a stúdióban nem az árverési kalapács koppanása verte fel a csendet, hanem valami egészen más: egy festmény, amely olyan mély érzelmeket mozgatott meg, hogy még a mindig higgadt Dr. Katona Szandra is könnyekig hatódott.

A TV2 népszerű műsorában ezúttal egy hatvanas évekbeli női portré került a kereskedők elé. A kép kezdetben csupán egy ígéretes műtárgynak tűnt, semmi többnek – ám ahogy a stúdió fényei megcsillantak rajta, valami megváltozott. A licitálók szinte érezték, hogy a festmény nemcsak olajfestékből és vászonból áll: történetet hordoz. Méghozzá olyat, amely generációkon átível.

A portré Mácsai István alkotása, akit sokan Mácsai Pál édesapjaként ismernek, és aki a korszak egyik meghatározó festője volt. A mű egykor nászajándékként került egy családhoz, és hosszú évtizedeken át őrizte egy elveszített édesanya emlékét. A stúdióban is érezni lehetett a súlyt: amikor a festményt bemutatták, a közönség szinte egyszerre vette vissza a lélegzetét.

A licit végül 370 ezer forintig szaladt fel, de ezen a napon az ár volt a legkevésbé fontos tényező. A Kincsvadászok Szandrájaként emlegetett Dr. Katona Szandra ugyanis nem szakmai hidegvérrel, hanem megrendülten emelte a táblát. Sokaknak feltűnt, hogy a hangja elcsuklott, amikor először ránézett a képre.

A jelenet csúcspontján Szandra könnyek között mondta ki, miért ennyire fontos számára a festmény: férje gyakran emlegeti, hogy a portrén látható női arc kísértetiesen emlékezteti a rég elveszített édesanyjára. Szandra ekkor döntött úgy, hogy ezt a művet nem hagyja elmenni. Hazaviszi. A családnak. Az emlékezésnek.

A stúdió el is némult egy pillanatra – és valljuk be, ez ritka. A Kincsvadászok hangos, vidám, pörgős műsor. De most mindenki érezte, hogy valami egészen személyes történik a szemük előtt.

A festmény pedig új életet kapott. Többé nem egyszerű aukciós tárgy, nem befektetés, nem falidísz. Hanem egy hiányzó édesanya emlékének őrzője. Egy darab múlt, amely végre szerető kezekbe kerül.

A Kincsvadászok ezen az estén nemcsak műkincseket, hanem szíveket is megmozdított. És néha – valljuk be – ez sokkal értékesebb minden leütési árnál.