A benyújtott törvényjavaslat szerint 2026-tól fokozatosan bevezetik a 14. havi nyugdíjat, amely 2030-ra teljes értékű plusz havi ellátássá válik. Mi az a 14. havi nyugdíj és hogyan nő az összege?
A juttatást először 2026 februárjában fizetik ki, a nyugellátás 25 százalékának megfelelő összegben. Ezt követően évente egy heti nyugdíjnak megfelelő résszel emelkedik, így 2030-ra eléri a teljes havi nyugdíj szintjét. A rendes, a 13. és a 14. havi ellátás együtt 2026 februárjában a havi nyugdíj 2,25-szörösét adja, vagyis kilencheti összegnek felel meg. A 2026 januárjában esedékes 3,6 százalékos emelés mind a 13., mind a 14. havi összeget növeli. Kinek jár a 13. és a 14. havi nyugdíj?
A jelenlegi információk alapján az számíthat a 2026 februári plusz juttatásokra, aki 2025-ben legalább egy napig nyugdíjas volt, vagyis legkésőbb 2025. december 31-ig nyugdíjba vonul. A 2026. január 1-je után nyugdíjassá válók erre már nem jogosultak. Új feltétel, hogy a kifizetéshez az érintettnek februárban is életben kell lennie, ezért a januárban elhunytak után a hozzátartozók nem kapják meg a 13. és 14. havi ellátást.Nyugdíjba vonuljunk vagy inkább várjunk?
Mire érdemes figyelni?
Sokan a két extra havi juttatás miatt gondolkodnak 2025 végi nyugdíjba vonuláson. A nyugdíjszakértők szerint azonban a valorizációs szorzók növekedése gyakran nagyobb előnyt jelent a teljes nyugdíjösszegben, mint az egyszeri plusz kifizetések. A visszamenőleges igénylés jogilag lehetséges, de a korábbi szorzók miatt többnyire hátrányos, kivéve, ha valaki nyugdíj mellett tovább dolgozna, és mielőbb élni akar a járulék- és szochómentes kereset lehetőségével. A döntés komoly mérlegelést igényel, mert a rossz időzítés hosszú távon pénzügyi hátránnyal járhat.