Bejelentették a hivatalos dátumot: Január 5.-től életbe lép Magyarországon

Egyelőre nem tudni, hogy 2025 telén mikor – és egyáltalán lesz-e – kikapcsolási moratórium a lakossági gáz- és áramszámlákra. Az MVM tájékoztatása szerint idén még nem született döntés a téli időszakra vonatkozó önkéntes korlátozásról, miközben a háttérben így is komoly számú hátralékos ügyféllel kell számolni: a fogyasztók közel 15%-ának van lejárt tartozása, és bár tényleges kikapcsolás csak a teljes ügyfélkör nagyjából fél százalékánál történt, egy rossz döntés vagy egy elmaradt igénylés sokaknak jelenthet komoly kockázatot 

Az sem mellékes, hogy mindeközben több tízezer fogyasztó úgynevezett védendő státuszra lenne jogosult, de közülük sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel – sőt, a nyilvántartott védendő fogyasztók száma évről évre csökken.

Mi az a kikapcsolási moratórium, és hogyan nézett ki az elmúlt években?

Az MVM Csoport az elmúlt években több alkalommal vállalt önkéntes kikapcsolási moratóriumot a téli, karácsonyi és év eleji időszakra. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos, előre meghatározott időszakban – még jelentős hátralék esetén sem – kapcsolják ki a gáz- vagy áramszolgáltatást a lakossági ügyfeleknél.

Az elmúlt évek időszakai jól mutatják, hogy nincs egységes, kőbe vésett gyakorlat, a moratórium hossza évről évre változott:

  • 2019: 2019. december 13. – 2020. január 5. → 24 nap
  • 2020: 2020. november 29. – 2021. január 8. → 41 nap
  • 2021: 2021. november 29. – 2022. január 8. → 41 nap
  • 2022: 2022. december 20. – 2023. január 8. → 20 nap
  • 2023: 2023. december 15. – 2024. január 8. → 25 nap
  • 2024: 2024. november 29. – 2025. január 5. → 38 nap

Látszik, hogy a leghosszabb, 41 napos moratórium 2020-ban és 2021-ben volt érvényben, amikor a pandémia, a gazdasági bizonytalanság és az emelkedő energiaárak különösen indokolták a hosszabb védelmi időszakot. A legrövidebb időszak 2022-ben volt, mindössze 20 nappal.

2025-re azonban – jelen állás szerint – nincs még végleges döntés arról, hogy lesz-e, és ha igen, pontosan mikor és meddig tart majd a kikapcsolási moratórium.

Valójában hányan vannak bajban? – Számlaelmaradás és kikapcsolások

Az MVM adatai szerint jelenleg:

  • az ügyfelek közel 15%-ánál tartanak nyilván lejárt tartozást;
  • kikapcsolás ugyanakkor csak azoknál történik, akik
    • legalább 63 napja nem fizették ki számlájukat,
    • többszöri felszólítás ellenére sem rendezik a tartozást,
    • és nem jutnak dűlőre részletfizetésről vagy fizetési haladékról.

2025 augusztus végéig a teljes ügyfélkör alig fél százalékánál fordult elő tényleges kikapcsolás. Ez arányaiban alacsony, de abszolút számokban így is több tízezer embert jelenthet országos szinten.

Mikor kerülhet sor tényleges kikapcsolásra?

Az áram- és gázszolgáltatás kikapcsolása szigorú feltételekhez kötött:

  1. Legalább 63 napos tartozás: ennyi ideje lejárt (ki nem fizetett) számla szükséges.
  2. Legalább két írásos értesítés:
    • a tartozás tényéről,
    • a kikapcsolás lehetőségéről,
    • a részletfizetésről, fizetési haladékról,
    • a védendő fogyasztói kedvezményekről,
    • és az előrefizetős mérő (prepaid) igényléséről.
  3. Sikertelen egyeztetés a szolgáltatóval részletfizetésről vagy haladékról.

Nagyon fontos: aki időben jelzi a problémát, annak jó eséllyel lehetősége lesz valamilyen megoldásra (részlet, haladék), és elkerülheti a kikapcsolást.

Előrefizetős mérő: nem csak a rászorulók használják

Az MVM adatai szerint:

  • földgáz: kb. 8500 ügyfélnél van előrefizetős gázmérő,
  • villamos energia: közel 100 000 ügyfél használ előre fizetős villanyórát.

Az előrefizetős mérő (prepaid mérő) lényege, hogy a fogyasztó előre feltölt egy bizonyos összeget, és amíg a keret tart, van szolgáltatás. Ha elfogy a feltöltés, a mérő lekapcsolja az ellátást, a következő feltöltésig.

Ez a megoldás:

  • sok esetben adósságspirálban lévőknek nyújt kontrollt,
  • de nem kizárólag szociális okból választják:
    • ritkán használt nyaralókban,
    • hétvégi házakban,
    • kisebb, alkalmi használatú ingatlanokban is gyakori.

Az előre fizetős mérő tehát egyszerre kockázatkezelési eszköz (nem tud felhalmozódni nagy tartozás), és egyben kényelmi vagy kontrollmegoldás is lehet.