Az 55 év fölötti generáció pénzügyi felkészültségi hiányaira és a nyugdíjrendszer jövőbeni kihívásaira. A cikk olyan adatokat és becsléseket tartalmaz, amelyek arra utalnak, hogy azok, akik 55 év környékén vagy felett vannak, komoly veszéllyel néznek szembe: az állami nyugdíj valószínűleg jóval alacsonyabb arányban fogják tudni biztosítani a korábbi életmód fenntartását. Az infláció és az alacsony megtakarítási hajlandóság tovább növeli a bizonytalanságot.
Megugró 65 év felettiek aránya
A KSH Népességtudományi Intézet becslése szerint Magyarországon 2017-ben az idősek (65 év felettiek) aránya ~17% volt, 2030-ra ez az arány több mint 23% lehet, 2040-re pedig ~28%.
Ebből következik, hogy az idősek támogatására, ellátására vonatkozó költségek növekedni fognak; kevesebb aktív dolgozó fizeti a járulékot, miközben több nyugdíjas lesz.
Az állami nyugdíj arányának csökkenése
A cikk szerint ha nem történik jelentős változás, az állami nyugdíjak aránya a „végső” fizetéshez képest a korábbi ~67%-ról masszívan 50% alá eshet.
Ez azt jelenti, hogy az 55 felettieknek, de különösen azoknak, akik az állami nyugdíjra hagyatkoznak, komoly bevételkieséssel kell számolniuk idős korukban.
Megtakarítás hiánya
Az Allianz felmérése szerint a megtakarítással nem rendelkezők körében felülreprezentáltak a 42-58 évesek.
A Groupama és más kutatások mutatják, hogy a magyarok 41%-ának nincs semmilyen tartaléka a váratlan élethelyzetekre.
Az éves infláció és az életszínvonal emelkedése mellett sokan úgy érzik: „nem éri meg félretenni”, mert a hozam alacsony, vagy mert nem tartják egyértelműnek, hogy mit és hogyan kellene megtakarítani.
Az öngondoskodás lehetőségei
A cikk említ egy példát: ha valaki havi kb. 20 ezer forintot kezd el félretenni fiatalon (pl. 25 évesen), és kb. 5%-os éves hozammal számol, akkor 65 éves korára akár 42 millió forintot meghaladó megtakarítással rendelkezhet.
Ha valaki később, pl. 40 éves korában kezdi, hasonló feltételekkel kb. 15 millió forintra számíthat. Ez is mutatja, hogy még ha később lépnek is, akkor is van lehetőség egy rendezettebb helyzet kialakítására.
Demográfiai változások: az elöregedés miatt kevesebb aktív járulékfizető lesz, magasabb lesz a nyugdíjasok aránya → ez feszíti a nyugdíjrendszert.
Infláció és életszínvonal-növekedés: azok a kiadások, melyek 10-20 éve „normálisak” voltak, ma már jóval többe kerülnek, és az állami nyugdíj sokszor nem tudja követni ezek növekedését reálértékben.
Megtakarítási kultúra hiánya: kulturális okok, anyagi bizonytalanság, rossz pénzügyi ismeretek mind közrejátszanak abban, hogy sokan nem tesznek félre semmit, vagy csak kis összeget.
Gazdasági bizonytalanságok: infláció, kamatlábak változása, esetleg fiskális politikai intézkedések (adóemelések, közkiadások csökkentése) mind befolyásolják, mennyire lehet biztosan számolni az állami nyugdíjjal.