Óriási fordulat az időjárásban: Ekkor érkezik a tavasz!

Európa több pontján egyszerre tombol a tél és a vizes káosz A friss európai helyzetkép alapján sarkvidéki eredetű hideg levegő árasztotta el Észak- és Nyugat-Európa nagy részét, ami több térségben hóviharokat és rendkívüli hideget hozott. Közben a Balkánon és Kelet-Európában is erőteljes havazás alakult ki, helyenként kifejezetten nagy hóval, főleg hegyvidéki területeken. A Mediterráneum felől érkező enyhébb, nedves levegő pedig rásegített a viharokra: ahol nem hó, ott kiadós eső érkezett, és több helyen áradások követték.

A modellek szerint a hideg több régióban kitart, és bár lesznek átmeneti enyhülések, a nagy léptékű légköri helyzet most nem egy gyors „téli villanást”, hanem inkább hosszabb, hullámzó fagyos időszakot támogat.

Magyarország: 

Itthon az elmúlt napokban megérkezett az, amit sokan hiányoltak – csak épp senki nem így gondolta: hóval, hideggel, tartós mínuszokkal. Mezőgazdasági szempontból viszont van egy fontos pozitívum: amikor a komolyabb fagyok ráerősítettek, többfelé már hótakaró fedte a tájat, ami védi a talajt és az áttelelő növényeket. Ráadásul ott is érkezett csapadék, ahol régóta hiányzott: a vízhiányosabb területeken ez különösen számít, még akkor is, ha összességében továbbra is vannak elmaradások.

A következő napokban is inkább téli a forgatókönyv: többfelé kisebb havazás, a hóréteg sokfelé megmaradhat a jövő hét közepéig, és jönnek a kemény éjszakai mínuszok. Később napközben már feltűnhetnek az 5–8 fok körüli értékek is, de ettől még az éjszakai fagyok sokáig „nyugalomban tartják” a növényeket – ami a természetnek jó, csak az ember türelmének kevésbé.

Mikor jön a tavasz? Inkább márciustól lehet érezni a váltást

A helyzetet sokan a La Niña lehetséges légköri hatásával magyarázzák: ez a mintázat több forgatókönyv szerint a tavasz elejéig is kitarthat, vagyis az idei tél nem siet el olyan udvariasan, mint az utóbbi években. Ugyanakkor a statisztikák alapján La Niña-időszakokban márciustól gyakrabban előfordulhat enyhébb, nyugatias áramlás, ami átlag feletti tavaszi hőmérsékleteket hozhat.

És itt jön a csavar, ami miatt a gazdák nem csak az égboltot figyelik, hanem a talajt is: ha a hegyekben felgyűlt hó gyorsan olvad, akkor belvizes, akár árvizes szezonkezdet sem kizárt, utána viszont a föld gyorsan veszíthet a nedvességtartalmából. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi munkákra szűk időablakok nyílhatnak: aki lemarad, annak nem biztos, hogy pár nap múlva ugyanaz a „jó talajállapot” újra összejön.

A lényeg: ha december végén legyintettek is, most már látszik, hogy a tél komolyan gondolja – a tavasz viszont valószínűleg nem egy nagy, hirtelen belépővel érkezik, hanem lassú, hullámzó enyhüléssel, ami március környékén kezdhet igazán érezhetővé válni.